A kettőhúsz után sincs megállás --> mindjárt itt a VB

2013-ban, amikor párosban lenyomtam az UB-t, azaz egybe 106 kilit, a rákövetkező szerdán már toltam is egy 500 m szintes hegyre felfutást egész jó tempóban. Aztán a hétvégén bejátszottam egy háromnapos builsorozatot, ugyanis valamiért a Belfesztet mindig az UB utáni hétvégére rakják és milyen jól teszik :) Majd a péntek-szombat-vasárnap hajnalig tartó bulizás után hétfőn lenyomtam egy edzést és bementem dolgozni. Nem tudom hogy voltam rá képes.

Nos, tudjátok, hogy ez a 220 km mindeddig életem leghosszabb futása volt. A tavalyi 170 vagy az azelőtti 160 nem nevezhető végig annak, így azt mondanám, hogy az ez kb 130ig volt csak futómozgás. Onnan pedig vonszoltam magam. Talán ezzel is magyarázható, hogy az idei verseny minden eddiginél jobban leamortizált. Életemben nem voltam még ennyire rottyon egy verseny után, de szerencsés vagyok, mert ez nem igazán sérülés vagy egyéb egészségi tünetekben jelent meg. Egyszerűen fizikálisan és mentálisan voltam olyan fáradt, hogy minden szabadidőmet az alvásnak szenteltem. Futni alig futottam és halom számra követtem el hülyeségeket ( kirepültek dolgok a kezemből, kamillatea helyett kávét főztem, …).

image3.JPG

a Hummus bárban tett látogatás nagyban hozzájártult a felépülésemhez

Most akkor mondhatnánk, hogy ez a korral jár, de ne tegyük kéremszépen! :D

Egyébként nagyon keveset olvasni arról, hogy a versenyek után ki, hogy, mennyi idő alatt és milyen módszerekkel regenerálódik. Engem pedig érdekelne. Egy biztos, hogy az alvást nem lehet semmivel helyettesíteni. Erre mindigis nagy hangsúlyt fektettem. Egész egyszerűen azért, mert ha nem alszom ki magam, nem csak testileg, de lelkileg is szarul vagyok, a munkámban sem tudok annyira pörögni és ezt a luxust nem engedhetem meg magamnak.

image2_2.JPG

jó hír, hogy a szemben lévő építkezés már a vége felé közeledik :D

Amikor beválogattak a magyar csapatba a terepfutó világbajnokságra, amellett, hogy örültem neki, mondtam, hogy srácok én itt UB-t fogok futni 3 héttel előtte, gondoljátok meg,  ha bármi van, akkor legyen pótember, mert bármi történhet velem. Valahogy abba kevesebbet gondoltam bele, hogy mi van, ha nem történik velem semmi és ki tudok menni a többiekkel.

Sokszor vetettem számot a dolgokról, hogy akkor én mit keresek itt és le kellene mondanom az egészet mert:

  • nem vagyok ilyen versenyekre specializált terepfutó, mert futok sík maratont, aszfaltos ultrát, ebből jön, hogy
  • nem erre edzettem egész évben,
  • az Ultrabalton után siralmasan megy a futás, a pulzus az egekben, a tempó meg csigalassúságú lett hirtelen
  • nincs tapasztalatom ilyen téren
  • valszleg a mezőny végén leszek mert nem vagyok gyors és semmi esélyem
  • a másik 3 lány sokkal ügyesebb és jobb futó nálam
  • leégetem magam

DE végül úgy döntöttem, hogy elmegyek, mert

  • kiválasztottak és ez egy olyan lehetőség ami nem mindenkinek és nem mindig adatik meg az életben
  • ebben a mezőnyben amúgy sem lenne esélyem
  • 3 embernek az eredménye számít a csapatból. Tehát lehet, hogy az enyém nem, de ha a másik 3 lány közül valakinek valami gondja akad, lesérül, és nem tud végigmenni, akkor az én eredményem is számít. Ha lemondanám a versenyt, akkor ezzel cserben hagynám a csapatot, ha bármi gáz történne.
  • Tudom, hogy magamhoz és a körülményekhez képest megpróbálok a lehető legjobban helyt állni
  • Már kezdem kiheverni az UB-t, kialudtam magam, edzegetek, jövőhétre, ha nem is leszek csúcsformában, de azért oda merhetek állni a rajtba
  • Mert ez egy lehetőség, hogy lássam a nagyokat, “tanuljak tőlük”
  • ingyenkaja :D

Na és mit szokás csinálni, ha szar futó vagy, de jót akarsz menni? Venni egy tuti cipőt, ami magától megy. Nos én imádom a Stinsonomat, de épp itt volt az ideje egy igazi technikás terepre szánt cipőnek, így végre megvettem az utolsó méretemben lévő Speedgoatot, nyilván a neve miatt. :P 

image1_2.JPG

a szép Hoka Speedgoat, egyelőre speed nélkül

Olyan sok jól sikerült, számomra sikeres versenyen vagyok túl az évben, hogy kell egy ilyennek is lennie. Mivel tudom ,hol a helyem, ezért nem hiszem, hogy nagy csalódás fog érni a versenyen. A celom, hogy becsületesen végigmenjek a pályán a legjobb tudásom szerint. Téma lezárva..