Mivel olyan sokan írtatok, hogyhogy nem blogolok mostanában (1 ember XD), úgy érzem, ideje írni egy kis számmörit.

Snowshoe, baby!

Egy jó 2018-as összefoglaló valóban hiányzik az oldalamról, de nem volt lelki erőm hozzá, azonban tartoztam egy kis magyarázattal, épp jókor jött a CsupaSport oldalán megjelent interjú velem.

A lényeg tehát az, hogy dolgozom, mellette ugyanúgy futogatok reggelente, suliba járok, gyakorlati órákat látogatok, és mellette meddőségi specialistára képzeltem már magam az interneten és a Jánosban már előre köszönnek nekem a 8-as épület recepciójánál.

Az egész 2018-as év az elfogadásra akart engem tanítani. Na meg a türelemre. És én ebbe néha lelkileg belerokkantam, de valahogy ebben az évben már (lekopogom) lazábban tudom venni a kudarcokat, mármint ami a gólyavárást illeti. Azért ilyen másfél plusz év után már az lenne a csoda, ha összejönne (mondom, és közben örökkön örökké reménykedni fogok és járok orvosról orvosra). Egyébként ez egy nagyon kemény dolog, nem akarom elviccelni, de nem is akarok részletesen belemenni.

van az instán egy infertility illustrated nevű csaj, akinek a világon a legkifejezőbbek a rajzai <3

Már eljutottam odáig is például, hogy pszichológushoz fordultam, ahol kijött, hogy normális vagyok, csináltam cukor és inzulinterhelést, ami nem lett tökéletes, úgyhogy most megyek majd endokrinológushoz is. Közben PCO-s is lettem (vagyis ugye voltam, csak hát ugye végre diagnosztizálták. Lassan becsukott szemmel tudom magamat hasba injekciózni és reggel előbb nyúlok a hőmérőért, mint hogy megnézzem, hány óra.

Nálunk a családtervezéshez nem gyertyafény és romantikus vacsora dukál, hanem Menopur, Gonal F, fecskendő és Szabados doktorúr. Romcsi, mi?

reggelim, nyamiii :P

De most ennyi idő után kezdem elfogadni ezt és már nem hisztizek rajta. Nekem ez jutott és az kurva biztos, hogy nem adom fel és megyünk előre, mint a tank. Még akkor is, ha egyre távolabbnak érzem azt, hogy valaha is terhes leszek.

Kicsit el is bőgem magam, amikor Anna Frost és Emelie Forsberg egyszerre rukkoltak elő azzal, hogy terhesek. De egyébként is a fél világ már megszült vagy két gyereket mióta szeretnék, kezdek lassan szelektíven látni, azaz akinek nagy a pocakja, elfordítom a fejem. Ez mondjuk régen is így volt pasikkal, azok sosem jöttek be nekem (vajon miért).

A suli téma: imádom az órákat és amiket tanulunk, de egyre jobban látom, hogy ez az OKJ csak egy jó bázis, nekem magamnak kell még tovább képeznem magam, illetve belemélyedni a dolgokba. Ezért nem is írtam róla sokat. Tanulunk pszichológiát (erről írni fogok), pedagógiát, anatómiát, sportvállalkozást, edzéselméletet. Emellé jön gyakorlat, amit félig meddig magamnak kell megszerveznem.

Jelenleg járok hospitálni különböző korú gyerekek atlétika edzéseire, amit nagyon szeretek. Kati, az edző szerintem vér profi, nagyon csodálom, hogy egy ilyen nagy gyerekcsoporttal elbír heti háromszor. Van itt minden a futáson kívül és én pont azt láthatom, mik azok a kezdő lépések, hogyan ismerkednem meg az olyan dolgokkal, amikkel még nekem is ismerkednem kell: gátfutás, magasugrás, váltófutás…

Majd nekem is kell edzéseken részt vennem, még nem tudom, hogy oldom meg, de közben látom a nagyokat és néha olyan érzésem támad, hogy én csak lötyögök bele a világba.

Holott tudom, hogy ha versenyre készülök, nem így van. Amikor Oli edzett, akkor voltak olyan egyórás edzések, hogy legszívesebben négykézláb másztam volna haza.

A hét fénypontja, a családi futás :)

A másik téma, ami nagyon érdekel az a táplálkozástudomány, illetve a sporttáplálkozás. Rendszeresen olvasok szakmai cikkeket, és ha majd egyszer eljutok oda, hogy edző lehessek, akkor biztos vagyok benne, hogy nagyon komplexen szeretném csinálni és belemenni a kajálás témába is. Sőt, a time management részébe is. Sőt… na jó, többet nem írok. De jó ezeket leírni, hiszen azt megtanultam a pszichológia órán, hogy az a cél, amit le is írunk. Én most tettem egy lépést. :)

Akit érdekelnek a mindennapjaim, szeretne egy kis motivációt, vevő a hülyeségeimre és őszinteségemre, illetve trollkodásaimra, annak ajánlom az instagram oldalamat, ahol rendszeresen sztorizok.

 DSLgirl néven