Szar volt.  Másodszorra toltam ilyet, de először télen, minuszokban. Hiába öltöztem fel, mert a kulacsban a piám egy kör után kihűlt, a másodiknál meg kezdett megfagyni. Ezúttal nem volt segítő emberem, odamentem azt utána haza tömegközlekedéssel, átfagyva. Hát ilyet is meg kell tapasztalni. Most már tudom, hogy mekkora a különbség hosszú futás és hosszú futás között. Ami jó, hogy még úgy is, hogy a pisilésnél meg frissítésnék nem állítottam meg a mérőt, 6 perces kilométeren belül maradtam átlagban. Amúgy az utcsó 2 körben nagyon szenvedtem. De igazából az egészet nem élveztem. Viszont végre van egy száz kilis hetem. 

De belegondolni, hogy ez az UB negyede..hátborzongató. 

Márc 8-án vár még rám egy 12 órás futás. Ott lesz időm elgondolkodni ezeken. Bárcsak plusz fok lenne akkor. 

Meglátjuk.